Etikai Kódex és Eljárási Szabályzat

A Magyar Bridzs Szövetség hivatalos dokumentumai a biztonságos, tiszteletteljes és zaklatásmentes környezet fenntartása érdekében.

Preambulum

A Magyar Bridzs Szövetség (a továbbiakban: MBSZ) mint országos sportági szakszövetség felelősséggel bír a bridzssport jó hírének megteremtéséért és megtartásáért, továbbá kiáll az alapvető emberi jogi értékek tisztelete mellett. Az Európai Unió Tanácsa is elismeri, hogy a sport - mivel annak egyetemes nyelve mindenki számára érthető - hozzájárulhat az intolerancia és a társadalmi kirekesztés, ezen belül pedig a nemi sztereotipizálás és a nőgyűlölet, a rasszizmus, az idegengyűlölet és a marginalizálódás megelőzéséhez.

Az MBSZ elutasítja az emberi méltóságot sértő cselekedeteket. Az MBSZ célja olyan magatartási szabályok és etikai normák megteremtése, amelyek minden tisztségviselő, munkatárs, oktató, diák, versenyző, zsűri számára biztosítják a kiszámítható, egyenlőségen alapuló, biztonságos, befogadó környezetet, amely mentes az egyenlőtlenség, a megkülönböztetés, a visszaélés, vagy az erőszak bármely formájától. Jelen Kódex az MBSZ gyermekvédelmi szabályait is meghatározza, mert kiemelten fontosnak tartja a gyermekek jogait, testi és lelki jóllétét továbbá elkötelezett amellett, hogy minden gyermeknek védelmet és biztonságot nyújtson. Ezen szabályok az Eljárási Renddel együtt biztosítják a biztonságos, hatalmi visszaéléstől és zaklatástól mentes munkát és játékot/versenyt.

A Magyar Bridzs Szövetség kötelezettséget vállal arra, hogy a bridzsjátékot, tanítását és versenyeit az alábbi etikai alapelvek mentén szervezi és irányítja, különös figyelmet szentelve a játékot oktató és gyakorló gyermekek védelmére.

Az MBSZ minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy olyan munkahelyi és versenykörnyezet alakulhasson ki a bridzssportban, ahol az érintettek szabadon fel tudják hívni a figyelmet a hatalommal való visszaélésnek, zaklatásnak vagy szexuális zaklatásnak minősíthető viselkedésre, és ahol az érintett (panaszos) büntetéstől való félelem nélkül fordulhat segítségért az MBSZ-hez. Az MBSZ elvárja a sportágban résztvevőktől az Etikai Kódexben foglalt etikai normák és magatartási szabályok mindenkori betartását és igény esetén segítséget, támogatást nyújt azok megtartásához, megfelelő értelmezéséhez.

Jelen Kódex nem helyettesíti a Munka Törvénykönyve által szabályozott, munkáltatói jogkörbe utalt jogosítványokat, és nem alkalmas a Büntető Törvénykönyv hatálya alá eső cselekmények hatékony elbírálására. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy a jogi út mellett vagy helyett a sérelmet szenvedett fél az MBSZ-en belül, az Etikai Kódex és a kapcsolódó Eljárási Szabályzat alapján számára megnyugtató megoldást keressen.

1. Definíciók, meghatározások

Diszkrimináció tilalma: tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.

Erőszak: minden olyan hatalmi visszaélés, amely érzelmi, testi, verbális, szexuális, gazdasági vagy szociális kényszer révén próbálja befolyásolni, korlátozni vagy megtörni mások akaratát. Szisztematikus magatartás, a mások feletti uralkodásra, illetve mások ellenőrzésére irányuló stratégia.

  • Szóbeli erőszak: pl. kiabálás, sértegetés, fenyegetés
  • Fizikai erőszak: pl. a testi erőszak bármely formája, illetve a tárgyak ellen irányuló fizikai erőszak, amennyiben az a másik személy számára megfélemlítő lehet;
  • Szexuális erőszak: bármilyen nem kívánt szexuális cselekvés (pl. kényszerítéssel, fenyegetéssel stb.) vagy abban való segédkezés, és ezt a törvény is bünteti.
  • Nemi alapú bántalmazás: Egy adott személy ellen a neme (nemi identitása/önkifejezése) miatt elkövetett erőszak vagy az egyik nem képviselőit aránytalan mértékben sújtó erőszak. Leginkább a pszichológiai erőszak formáját ölti, és leggyakrabban verbális bántalmazás és megalázás útján jut kifejezésre.

Zaklatás: olyan emberi méltóságot sértő, szexuális vagy egyéb természetű magatartás, amelynek célja vagy hatása valakivel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása, és az érintett személynek az alábbi tulajdonságával függ össze: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége stb. Megjelenési formáját illetően a zaklatás jellemzően verbális sértés, támadó jellegű, az emberi méltóságot sértő, megalázó tartalmú magatartás. A zaklatás büntetőjogi értelemben megfélemlítés céljából más magánéletébe történő önkényes beavatkozást jelent.

Szexuális zaklatás: minden olyan szexuális jellegű nemkívánatos testi, szóbeli vagy non-verbális magatartás, amely céljában vagy hatásában az érintett számára megalázó, megszégyenítő vagy megfélemlítő. Állhat nemkívánatos jellemzően a kinézetet érintő, vagy szexuális felhangú "dicséretből" vagy ellenkezőleg, lekicsinylésből is. Példák: 1) méregetés, szándékos és kéretlen testi kontaktus, 2) nyers vagy obszcén nyelvhasználat, obszcén viccek, 3) folyamatosan közös szociális tevékenységekre vagy randevúkra való invitálás elutasítás után, 4) ismétlődő megjegyzések valakinek a magánéletére, szexuális életére.

Hatalommal való visszaélés: Azok a magatartások, amelyekben a magatartás gyakorlója erejét, pozícióját, szakmai vagy egyéb státuszát kihasználva saját céljai elérése érdekében jogtalan és/vagy kiszámíthatatlan követeléseket vagy elvárásokat támaszt mással szemben. Az elkövető lehet tényleges hatalmi helyzetben (pl. edző, magasabb osztályban játszó játékos, tornavezető), de előfordulhat, hogy "informális" hatalommal bír.

Gyűlöletbeszéd: egy személlyel szembeni gyűlöletre, megkülönböztetésre vagy ellenségességre való felbujtás és bátorítás, amelyet az említett személy elleni előítélet motivál. Ide tartozik a rasszizmus, a homofóbia, az idegengyűlölet.

Megtorlás: az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy abban közreműködő személlyel szemben, ezzel összefüggésben sérelmet okoz vagy azzal fenyeget.

Bullying: A megfélemlítést (szekálás, szívatás) a sportban úgy lehet definiálni, mint ellenséges vagy támadó tett gyermeksportolók ellen. Ezek az ismétlődő, erőfölényen alapuló cselekedetek lehetnek szóbeli, fizikai vagy érzelmi bántalmazás, gúnynevek, kiközösítés, nevetségessé tétel.

2. Hatály (területi, személyi, időbeli, tárgyi)

2.1 Az Etikai Kódex minden, az MBSZ működésébe, szervezésébe tartozó tevékenységre kiterjed függetlenül attól, hogy az Magyarországon vagy máshol, akár online zajlik.

2.2 Ez Etikai Kódex kötelező az MBSZ tisztségviselőire, munkavállalóira, oktatókra, diákokra, a versenyzőkre, zsűrikre, önkéntesekre a bridzssporthoz közvetlenül és közvetve (pl. versenyen kívül, vagy online) kapcsolódó tevékenységeik során egyaránt. Senkinek nincs jogosultsága arra, hogy a jelen Etikai Kódex és az ahhoz kapcsolódó eljárás hatálya alól kivonja magát.

2.3 Az Etikai Kódex elfogadása napjától hatályos. Hatálybalépés napja: 2024. március 20.

2.4 Az Etikai Kódex összhangban van a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel, az MBSZ egyesületi szabályaival, valamint a Szövetség Versenyszabályzatával.

3. Alapelvek (etikai, viselkedési normák)

3.1 Hátrányos megkülönböztetés tilalma, esélyegyenlőség, tisztelet

Az MBSZ a jogszabályokkal összhangban egyenlő esélyeket kínál a személyek részére, biztosítva ezzel azt, hogy mindegyikük méltányos bánásmódban részesüljön, bármilyen diszkriminációtól mentesen, kizárólag saját érdemei, tudása és képességei alapján. Tilos minden olyan magatartásforma, amely sérti az adott személy emberi méltóságát, számára megszégyenítő, sértő helyzetet teremt.

3.2 Nemi alapú megkülönböztetés és bántalmazás

Tilos a nemi alapú megkülönböztetés, kirekesztés és bántalmazás. A nemi alapú megkülönböztetés különösen a nők, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek esetében sportban való részvételből történő kirekesztéshez vezethet. Az MBSZ az egyenrangúság fenntartására törekszik.

3.3 Nemi alapú sztereotipizálás és szexizmus

Elismerve, hogy a nők és a lányok bántalmazása, szexuális zaklatása - a digitális térben is, valamint a nemi sztereotipizálás és a szexizmus súlyos problémát jelent a sportban, az MBSZ a nemi alapú bántalmazás semmilyen formáját nem tűri el.

3.4 Zéró tolerancia

A diszkrimináció, mások megalázása, zaklatása, bántalmazása, erőszakos viselkedés, gyűlöletbeszéd, megtorlás, és a nemi alapú erőszak semmilyen formája nem megengedett.

3.5 Szülői bevonás

Az MBSZ támogatja és ösztönzi a szülők és gondviselők részvételét és bevonását a gyermekek bridzs tevékenységeibe. A szülőkkel való nyílt kommunikáció és partnerség kiemelt fontosságú.

3.6 A gyermekekkel való méltóságteljes bánásmód

Minden gyermekkel tisztelettel és méltósággal kell bánni. A gyermekkel olyan határokat kell kialakítani, melyek tiszteletben tartják alapvető jogaikat és védik testi és lelki jóllétüket. Tilos a gyermekkel szemben alkalmazott bármely erőszak.

3.8 Tiszteletteljes kommunikáció

Az MBSZ tagjainak mindig tiszteletteljesen kell kommunikálniuk egymással és a gyermekekkel. Az egymás közötti kommunikáció a sportszerűség, udvariasság és segítőkészség elvein kell, hogy alapuljon.

3.9 Fair Play és sportszerűség

Az MBSZ elkötelezett a fair play és sportszerűség előmozdításában. A játékosoknak és oktatóknak egyaránt tiszteletben kell tartaniuk az ellenfeleiket és a játékszabályokat. Az illetéktelen előny megszerzése, trükkös magatartás elfogadhatatlan és szankcionálható.

3.10 Védelem a megtorlás ellen

Az MBSZ elismeri a hatalmi visszaéléstől, zaklatástól mentes környezethez való jogot, elutasítja a megtorló magatartást és védelmet biztosít az érintetteknek (visszaélést bejelentők, erőszak áldozatai, tanúk).

3.11 Titoktartás és adatkezelés

Az MBSZ betartja a személyes adatok kezeléséről szóló mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat és biztosítja a bizalmas adatok és információk védelmét. Az Etikai Kódex megsértése miatt indított eljárásban az MBSZ részéről titoktartás köt minden, az üggyel kapcsolatban információval rendelkező személyt.

3.12 Megelőzés

A tanúk, a visszaélést bejelentő személyek, valamint a szexuális és a nemi alapú erőszak áldozatai védelmet élveznek. Az MBSZ hangsúlyt fektet a visszaélések megelőzésére. Széleskörű tájékoztatás, felvilágosító kampányok, prevenciós foglalkozás útján törekszik arra, hogy megelőzze a visszaélés-eseteket.

4. Szankciók

Az MBSZ jelen Etikai Kódex megsértése esetén szankciókat alkalmaz, melyek az alábbiak lehetnek: figyelmeztetés, ideiglenes vagy végleges eltiltás. Az ezekkel kapcsolatos eljárást a Fegyelmi szabályzat tartalmazza.

5. Gyermekek védelmére vonatkozó kiemelt szabályok

A sport egy olyan terület, amely kiskorúakat is érint, és egy olyan környezet, amely magában hordozhatja a bántalmazás, zaklatás és hatalommal való visszaélés veszélyét. 18 éves koráig mindenki gyermeknek számít, így megilleti a gyermekeknek járó védelem.

A gyermekekkel való interakciónak mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venniük. A gyermekkel kapcsolatba kerülő személy köteles figyelemmel kísérni saját és társai viselkedését annak biztosítása érdekében, hogy az tiszteletteljes legyen a gyermek irányában. A gyermek negatív reakcióját akkor is figyelembe kell venni, ha az a felnőtt szerint eltúlzott.

5.1. Általános viselkedési szabályok

  • nem léphetnek semmiféle olyan fizikai kapcsolatba a gyermekkel, amely a gyermeket vagy egy észszerű megfigyelőt kényelmetlenül érintheti;
  • semmiféle olyan kommunikációt nem folytathatnak, amely a gyermeket megalázhatja, zavarba hozhatja;
  • a velük szemben tiszteletlen gyermekkel olyan nevelő célzatú, szóbeli korrekciót alkalmazhatnak, amely nem sérti a gyermek alapvető jogait és figyelembe veszi a fokozatosság elvét.

5.2. Speciális viselkedési szabályok: példák a helytelen viselkedésre

  • Indokolatlan kommunikáció: A szövetségi feladatokon kívüli, túláradó kommunikáció egy gyermekkel vagy annak családjával (pl. személyes telefonhívások, online "barátkozás", mely nem kapcsolódik a feladatokhoz). Tilos a gyermeket zavarba hozó, megszégyenítő vagy fenyegető kommunikáció.
  • "Kedvencek": Egy gyermek vagy bizonyos gyermekek kiemelése és számukra különleges kiváltságok és figyelem biztosítása, ami alkalmas arra, hogy a gyerekek között ellenségeskedést hozzon létre.
  • Személyes fényképek készítése: Személyes mobiltelefon, fényképezőgép használata egy gyermekről, valamint a képek engedély nélküli feltöltése az internetre.
  • Szexuális jellegű kommunikáció: Szexuális jellegű viccek; kinézetre (különösen a szexualitással kapcsolatos kinézetre) vonatkozó megjegyzések; mustrálás, bámulás; szexuális tartalmú anyagok mutatása.

5.3. Jelzési kötelezettség

A személyeket jelzési kötelezettség terheli a gyermekek szexuális zaklatásának, az általános viselkedési szabályokba ütköző, vagy egyéb módon nem megfelelő viselkedés gyanúja esetén. Tudomásszerzésnek minősül az is, ha szem- vagy fültanúja, és az is, ha harmadik személytől értesül. A potenciálisan jogellenes viselkedés gyanúját közvetlenül a gyermekjóléti szolgálatnak, és/vagy a rendőrségnek haladéktalanul jelenteni kell.

6. Záró rendelkezések

Az Etikai Kódex bevezetésének és hatékonyságának ellenőrzése szükség esetén vagy évente kötelezően esedékes azzal, hogy bármikor lehetőség van az Etikai Kódex felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálati eredményeket az MBSZ a honlapján közli.

Háttérjogszabályok

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.), 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (Infotv.).

Adatvédelem

A jelen Etikai Kódex alapján alkalmazandó adatvédelmi előírásokról, alapelvekről és adatkezelési szabályokról a felek részletes írásbeli tájékoztatót kapnak, azzal, hogy Az MBSZ Adatkezelési Szabályzata az etikai eljárásban részt vevő valamennyi személy számára betartandó. Az MBSZ kötelezettséget vállal arra, hogy a személyes adatokat bizalmasan kezeli.

Elfogadta az MBSZ Elnöksége 2024. március 20-án.

Preambulum

A zaklatás, ellenséges környezet teremtése, illetve a hatalommal való bármely visszaélés a diszkrimináció emberi méltóságot sértő formája, ezért a Magyar Bridzs Szövetség (a továbbiakban: MBSZ) fontosnak tartja annak megelőzését, illetve az érintettek jogait és emberi méltóságát tiszteletben tartó kezelését, megszüntetését.

Jelen Eljárási Szabályzat az MBSZ Etikai Kódexének mellékletét képezi, és az etikus magatartás elősegítésének, illetve a hatalommal való visszaélés, a zaklatás és a szexuális zaklatás megelőzésének és kezelésének eljárását határozza meg. Az Eljárási Szabályzat irányadónak tekinti az Etikai Kódex alapelveit, és azok érvényesülésének elősegítését tekinti fő céljának. Ezt elsősorban az érintetteknek és az MBSZ egész közösségnek nyújtott támogatással, nem pedig a szankcionálással igyekszik elérni.

1. Az Eljárási Szabályzat célja

Jelen Eljárási Szabályzat az Etikai Kódex alapelveinek gyakorlatba ültetését van hivatva elősegíteni az alábbi célok elérése érdekében:

  • biztonságos, tiszteletteljes, zaklatás-mentes közeg létrehozása az MBSZ-en belül és a bridzssporthoz közvetlenül és közvetve kapcsolódó tevékenységek során;
  • a közösségi kultúra fejlődésének segítése;
  • a közösségek tagjai és leendő tagjai zaklatásmentes kezelésének előmozdítása a panaszok kezelésére vonatkozó átlátható és tisztességes eljárás szabályozásával;
  • támogatás- és segítségnyújtás a visszaélést, zaklatást tapasztaló bármely érintett (panaszos) számára;
  • támogatás- és segítségnyújtás a panasszal érintett (bepanaszolt) személy számára a hatalommal való visszaéléstől mentes viselkedés kereteiről.

Jelen Eljárási Szabályzat nem alkalmas a Büntető Törvénykönyv hatálya alá eső cselekmények hatékony elbírálására. Ugyanakkor nem zárja ki, hogy a jogi út mellett vagy helyett a sérelmet szenvedett fél az MBSZ-en belül számára megnyugtató megoldást keressen.

2. A zaklatástól mentes környezet kialakítása

Az MBSZ tagjai felelősek a hatalmi visszaéléstől, zaklatástól és szexuális zaklatástól, valamint a méltóságot sértő magatartástól mentes közeg létrehozásáért, és felelősek az esetleg felmerülő panaszok megfelelő kezeléséért.

Mindenkinek szerepe van abban, hogy: biztosítsa a megfélemlítéstől mentes környezetet; fellépjen minden olyan viselkedéssel szemben, amely egy másik ember méltóságát aláássa; támogatásával segítse az eset kivizsgálását; együttműködjön az eset felderítése során.

Az elnökség felelősségi körébe tartozik, hogy: erőfeszítést tegyen azért, hogy az érintettek szabadon fel tudják hívni a figyelmet a viselkedésre, és büntetéstől való félelem nélkül fordulhassanak jogorvoslathoz; példát mutasson; biztosítsa a gyors kivizsgálást; nyilvánítson ki "zéró toleranciát" a hatalommal való bármely visszaélés eseteivel kapcsolatban.

3. Az Eljárási Szabályzat hatálya

3.1. Személyi hatály

Az Eljárási Szabályzat az MBSZ tisztségviselőire, oktatókra, diákokra, a versenyzőkre, zsűrikre, önkéntesekre a bridzssporthoz kapcsolódó tevékenységeik során egyaránt, és az MBSZ által megbízott külső személyekre érvényes. Alkalmazni kell akkor is, ha az MBSZ-szel jogviszonyban nem álló személy kíván bejelentéssel élni.

3.2. Időbeli hatály

Az Eljárási Szabályzat az elnökség általi elfogadása utáni naptól hatályos. Az MBSZ fenntartja a jogot, hogy amennyiben tudomására jut korábbi hatalmi visszaélés, azt a tudomásra jutást követő észszerű időn belül szankcionálja, vagy a szankcionálástól indoklással ellátott határozatban elálljon.

4. Meghatározások

Az MBSZ Etikai Kódexében meghatározott definíciók érvényesek jelen Eljárási Szabályzatra. A hatalommal való visszaélést, a zaklatást és a szexuális zaklatást a fizikai erőszaktól és a szexuális erőszaktól a cselekmény súlya, a megkísérelt vagy megvalósult cselekmény által okozott sérelem foka különbözteti meg.

4.2. Választott tisztségviselők, munkatársak, önkéntesek

  • Választott tisztségviselő: az MBSZ Alapszabálya szerint bármely tisztségre megválasztott személy.
  • Oktató: a bridzssporthoz kapcsolódó tevékenységek oktatója.
  • Diák: az MBSZ oktatója által oktatott vagy mentorált/pártfogolt személy.
  • Versenyző: az, aki az MBSZ által rendezett versenyen méretteti meg magát.
  • Zsűri: az MBSZ által elismert versenyeket vezető zsűri.

4.3. Észszerűség

Az észszerűség megállapításához figyelembe kell venni a szokásos gyakorlat szerinti elvárhatóságon felül a visszaélés érintettre tett szokásos (akadályozó, bénító) hatását. Tényfeltárás körében észszerű az, amely a visszaélés megállapításához szükségtelen részletek feltárását nem követeli meg (pl. panasztevő intim szokásai).

4.4. Szándékosan vagy tévedésből hamis bejelentés

Téves hamis bejelentés: A bejelentés bizonyulhat hamisnak rosszindulatú szándék nélkül (pl. félreértés). Ha ez bebizonyosodik, a megvádolt jogosult írásbeli/szóbeli bocsánatkérésre. Ez esetben az esetről semmilyen nyilvántartás nem tartható meg, amely felfedné a személyazonosságot.

Tudatosan hamis bejelentés: Az ilyen panasz megtétele elfogadhatatlan, és fegyelmi eljárást, tagságból való kizárást vonhat maga után.

4.5 Nem bebizonyosodott panasz

Nem nyilvánítható hamisnak az olyan bejelentés, amelyet azért nem sikerül megnyugtatóan kivizsgálni, mert nem áll rendelkezésre elég bizonyíték a megállapításhoz vagy kizáráshoz.

5. Tájékoztatás

5.1. Általános: Az MBSZ elősegíti a biztonságos környezet kialakítását azzal, hogy az eljárások lehetőségéről széles körben tájékoztatja az érintetteket, az információt az MBSZ honlapján elérhetővé teszi.

5.2. Panasztevő tájékoztatása: Bármely szervezeti egységhez érkező panasszal elsőként találkozó személy köteles tájékoztatni a bejelentőt arról, hogy a hatalmi visszaélés kivizsgálására a Nő- és Ifjúságvédelmi Bizottság illetékes, és amennyiben a panasztevő kéri, feléjük továbbítani az esetet.

6. Eljárás: Általános elvek és a Bizottság

6.1. Általános eljárási alapelvek

  • mindenkinek joga van panaszt tenni;
  • a kivizsgálás alatt fokozottan törekedni kell az ügy bizalmas kezelésére (titoktartás, biztonságos adattárolás, legkisebb nyilvánosság);
  • a panasz elbírálása rövid idő alatt lezajlik;
  • a kivizsgálás pártatlan, az Eljárási Szabályzatban meghatározott eljárásban történik;
  • a panasz kivizsgálása csak indoklással ellátott határozatban tagadható meg, amellyel szemben fellebbezéssel élhet.

6.2. A panaszt vizsgáló személyek - Bizottság (NIB)

A panaszok kivizsgálására a Nő-és Ifjúságvédelmi Bizottsága (NIB) jogosult. Alapelvek a NIB tagjaira vonatkozóan:

  • Nem állhatnak közvetlen alá-fölérendeltségi viszonyban; Összeférhetetlenség nem állhat fenn.
  • Legalább két tagja nő. Tag csak beleegyezés esetén jelölhető.
  • Törekedni kell a bizalom elősegítésére (retorzió tilalma).
  • Az érintetteket főszabály szerint külön-külön kell meghallgatni (a panasztevő nem kényszeríthető szembesítésre).
  • Összeférhetetlenségi kifogás benyújtható a NIB bármely tagjával szemben.

A NIB összetétele (6.2.2): A Bizottságnak öt tagja van, ebből 3 tag vesz részt a vizsgálatban. Ha a panasszal érintett vezető tisztséget tölt be, az egyik eljáró tagnak külső szakértőt kell felkérni.

Összeférhetetlenség (6.2.3): Nem vehet részt a vizsgálatban: a Felek, alárendeltjük, hozzátartozójuk, gazdasági/szoros szakmai kapcsolatban álló személy, vagy akiről ismert, hogy maga is visszaélő magatartást folytat, illetve a merev előítéletes sztereotípiák híve.

A NIB tagok kötelesek a témával kapcsolatos alapszakirodalmat megismerni. A NIB eljáró tagjának feladata a panasztevő, bepanaszolt és tanúk pártatlan, személyes meghallgatása; jegyzőkönyv készítése; bizonyítékok mérlegelése; határozat meghozatala.

6.3. Határidők és 6.4. Az eljárás menete

6.3.1. Bejelentési határidők: Észszerű határidőnek minősül az esetet követő legfeljebb fél év. De alapos oknak minősül a késésre, ha a panasztevő félt a szakmai munkája veszélyeztetésétől, vagy ha az eset nagymértékben traumatizáló volt számára (ez esetben nincs határidő).

6.3.2. Kivizsgálási határidők: A NIB tagjai az ügy tudomásukra jutásától 15 naptári napon belül felveszik a kapcsolatot a panasztevővel. A panaszt lehetőleg a bejelentést követő 90 napon belül kell elbírálni.

6.4.1. Bejelentés

A panasz bejelentése történhet online felületen, e-mailben (nib@bridzs.hu), vagy személyesen. A panaszban le kell írni minden szükséges körülményt (mi, mikor, hol, kik között történt, tanúk). Általános, homályos bejelentés alapján a NIB nem köteles vizsgálatot indítani.

6.4.2. A panasz befogadásának elutasítása

A NIB a panaszt vizsgálat nélkül 30 napon belül elutasítja, ha nem a sérelmet szenvedett fél adta be és az nem kíván részt venni benne, vagy ha a panasz nyilvánvalóan visszaélésszerű joggyakorlást valósít meg. Az elutasítással szemben fellebbezéssel lehet élni az elnökségnél.

6.4.4. Kapcsolatfelvétel és első meghallgatás

A NIB egyik tagja felveszi a kapcsolatot a bejelentővel. Tisztázzák, van-e kifogása valamely NIB taggal szemben, szeretne-e külső szakértőt. Ha a NIB tagja a bejelentést követő 30 napon belül igazolható kísérletei ellenére sem tudja felvenni a kapcsolatot a panaszossal, az eljárás megszűnik.

A panasztevőt a meghallgatáson fel kell világosítani, hogy az eljárás nem jogi eljárás, de jogi útra is terelhető. Dönthet úgy is, hogy további lépést nem tesz, ekkor az eljárás szankció nélkül megszűnik.

A panasztevőt nyilatkoztatni kell arról, hogy szeretné-e, hogy a panasszal érintett személlyel ne kelljen együtt dolgoznia. Szükség esetén gondoskodni kell a felek elkülönítéséről, a bepanaszolt személy kivonásáról az adott tevékenységből.

6.4.7. A felek jogai és kötelezettségei

A panasztevő jogai: Bizalmas meghallgatás, támogató személy (akár külső) bevonása, teljeskörű tájékoztatás. Kötelessége kellő mennyiségű részlettel szolgálni.

A panasszal érintett (bepanaszolt) jogai: Joga van a méltányos eljáráshoz, a bizalmas meghallgatáshoz, a panasz lényegének megismeréséhez és az arra való reagáláshoz, valamint ő is bevonhat támogató személyt.

Kötelességei: Köteles együttműködni az eljárás során. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az MBSZ tevékenységéből figyelmeztetést követően kizárható.

Iratbetekintés (6.4.7.5): A jegyzőkönyvekbe a panasztevőnek joga van betekinteni. A bepanaszolt számára az írásos panasz csak a panasztevő beleegyezése esetén adható ki.

6.4.8. A vizsgálat lezárása és 7. Lehetséges Szankciók

A vizsgálat végén a NIB a következőket állapíthatja meg és rögzíti határozatban:

  • a) A tényt nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani (nincs további lépés).
  • b) A tényt sikerült bizonyítani (fegyelmi eljárást, figyelmeztetést indítványoz).
  • c) Bebizonyosodott, hogy a panasz tévesen hamis bejelentés.
  • d) Bebizonyosodott, hogy a panasz szándékos hamis bejelentés (fegyelmit javasol a panaszossal szemben).

A NIB a határozat meghozatalát követően 5 munkanapon belül megküldi a határozatot a feleknek és a Fegyelmi Bizottságnak.

7. Lehetséges szankciók

Ha a panasz bebizonyosodik, a Bizottság vagy az elnökség az alábbiakat teheti:

  • Felhívhatja a panasszal érintettet a magatartás abbahagyására, vagy bocsánatkérésre (csak a panaszos kérésére).
  • Kötelezheti zaklatás-ellenes tréningen, vagy tanácsadó üléseken való részvételre.
  • Fegyelmi eljárást kezdeményezhet, melynek lezárásáig ideiglenesen eltilthatja a bepanaszoltat az MBSZ-ből.

6.4.11. Fellebbezés

A NIB határozatával szemben mindkét félnek jogában áll a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezni az Elnökségnél. A fellebbezést 30 napon belül kell kivizsgálni. A felülvizsgálatban nem vehet részt az, aki az eredeti határozatban részt vett, sem a felek, sem az összeférhetetlen személyek.

A fellebbezés akkor alapos, ha abban új tények/tanúk szerepelnek, vagy bebizonyosodik, hogy komoly eljárási hiba történt, vagy fontos bizonyítékot hagytak figyelmen kívül. A fellebbezési határozat újabb fellebbezéssel nem támadható.

8. Eljárás a panasztevő távozási szándéka esetén

Amennyiben a panasztevő az MBSZ-ből kilép, tisztségéről, tagságáról lemond, vagy munkaviszonyát megszünteti, az MBSZ joga a konkrét esettel kapcsolatban bármely további eljárás kezdeményezésére vagy lefolytatására megszűnik és az eljárás ennek megállapításával lezárul. Kivétel ez alól, ha az MBSZ jó hírneve, hitelessége és integritása védelmében dönt az eljárásnak a panasztevő együttműködése hiányában is rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján történő lefolytatása mellett.

9. A hatalmi visszaéléstől/zaklatástól/szexuális zaklatástól mentes környezethez való jog, és a megtorlás tilalma

9.1. Általános megtorlási tilalom

Amennyiben az MBSZ olyan személyt tervez, vagy kezd el foglalkoztatni, vagy tagságába fogadni, akinek hatalommal visszaélést/zaklatást/szexuális zaklatást megvalósító magatartása korábban ugyanabban vagy más közegben ismertté vált, az MBSZ tagjainak joga van ahhoz, hogy az ilyen személlyel való közös munkát megtagadják. Ilyen esetben az MBSZ tagjának szankcionálása jogtalan megtorlásnak minősül. Az ilyen megtorlás önmagában kimerítheti a hatalommal való visszaélés/zaklatás tényállását, és mint ilyen, jelen Eljárási Szabályzat alapján hivatalból (külön bejelentés nélkül) is vizsgálható a NIB részéről.

9.2. Specifikus megtorlási tilalom

A panasztevővel, vagy a panaszra vonatkozó bizonyítékokkal vagy információval szolgáló más személlyel szemben - a határozatban megállapítottan szándékos hamis bejelentést kivéve - bármely, a panaszhoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó megtorlás az MBSZ, a panasszal érintett, vagy bármely más tag részéről tilos. Amennyiben a panasztevő vagy más személy ilyen megtorlást érzékel, az önmagában kimerítheti a hatalommal való visszaélés/zaklatás tényállását, és mint ilyen, jelen Eljárási Szabályzat alapján hivatalból (külön bejelentés nélkül) is vizsgálható a NIB részéről. A védelem kiterjed azokra az esetekre is, ha a panaszos nem nyújt be hivatalos panaszt.

10. Az eljárás ellehetetlenítése

Ha a panaszbejelentést követő 15 napon belül nem kezdődik meg az eljárás, ill. az eljárás lezárultával a szankciók végrehajtása, a panasztevő, és/vagy a NIB tagja jogosult arra, hogy külső jogi támogatást keressen, vagy akár a nagyobb nyilvánossághoz forduljon, emiatt szankció nem érheti.

Az MBSZ elnöksége megvizsgálhatja, hogy a befogadott panaszok és a megindult eljárások száma hogyan alakul. Ha akár ebből a vizsgálatból, akár más forrásból arra lehet következtetni, hogy a bejelentéseket az első eljárási események előtt vagy során a NIB tendenciózusan elhárítja (pl. a panasztevőket rendre közvetlen vagy közvetett módon lebeszéli az eljárás megindításáról vagy folytatásáról), ezt megfelelő módon szankcionálja, illetve biztosítja, hogy ez a jövőben ne forduljon elő.

A panasztevőt a kapcsolatfelvételkor és az első meghallgatáson is tájékoztatni kell a segítő szervezetek elérhetőségeiről (ld. külön dokumentum), valamint arról, hogy a NIB tevékenységét mely belső vagy külső szerv ellenőrzi, és annak mik az elérhetőségei.

11. Megelőző intézkedések az ellenséges környezet kialakulásának megakadályozására

Az MBSZ elnöksége gondoskodik arról, hogy a tisztségviselők, versenyzők, zsűrik, önkéntesek, oktatók, diákok hozzáférjenek ehhez a tájékoztatóhoz.

A NIB és/vagy az elnökség kezdeményez, bármely választott tisztségviselő pedig kezdeményezhet olyan egyéb általános lépéseket (pl. belső felvilágosító kampány, szeminárium, továbbképzés, belső kérdőívek, felmérések stb.), melyek az MBSZ-ben növelhetik a hatalommal való visszaéléssel/zaklatással/szexuális zaklatással kapcsolatos tudatosságot, felkészíthetik a munkatársakat ezek felismerésére, és az ezekkel szembeni hatékony fellépésre akár közvetlenül, akár kívülállóként érintettek.

12. Az Eljárási Szabályzat és egyéb intézkedések bevezetésének és hatékonyságának felülvizsgálata

Az Eljárási Szabályzat hatékonyságának ellenőrzésére az MBSZ kétévente felülvizsgálatot tart.

13. Háttérjogszabályok

Jelen Eljárási Szabályzat fő háttérjogszabályai az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény; a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény vonatkozó rendelkezései.